2013. január 26., szombat

A keresők és a tartalom

Még az első bejegyzéseim egyikében mutattam be az alábbi ábrát, amely alapján szerintem felépülnek a weboldalak:


Ebből kiveséztem már a tartalmi szekciót, valamint ezek valódi elhelyezkedését a világhálón (saját tartalom, vagy közösségi média / tartalom), de most a felső sávról, az általam csak Meta adatoknak nevezett részről szeretnék beszélni (kategóriák, címkék, metaadatok, robots.txt, sitemap.xml).

Fontos ez a rész, mert itt kiegészítő, vagy többlet információkkal láthatjuk el a különböző webkeresőket, és ezen információk alapján kaphatunk jobb helyezést egy-egy kulcsszóval kapcsolatban. Félre értés ne essék, még csak a felszínét kapargatom a SEO-nak, azaz a kereső optimalizálásnak és a kereső marketingnek; az itt összefoglaltak az eddigi tapasztalataimra épülnek, és ezek csak alapjai ennek a remekül alakuló szakmának.

Az általunk közzétett tartalom már önmagában átvizsgálásra kerül a keresők által, számtalan információval bír  (hány és milyen szó, kulcsszó, milyen kontextusban szerepel az anyagban stb.), de ezek értékét növelni, a kereső motorok által történő értékelését tudjuk segíteni, ha az általam csak Metaadatnak nevezett dolgokra is odafigyelünk.

Miről is beszélek? Ha az oldalunk mondjuk csavarkulcs értékesítéssel foglalkozik, fel tudunk tenni számtalan képet, videót és egyéb közösségi médiában szereplő tartalmat is - ennek fontosságát az előző cikkben már kifejtettem. Összefoglalva azonban a lényeg az, hogyha valaki keres valamit a weben, nemcsak weboldalakat kaphatunk a keresés eredményeképpen, hanem máshol fellelhető egyéb típusú tartalmakat is: képeket, videókat, helyszíneket is. De honnan tudja a kereső, hogy egy adott képen, vagy más multimédiás anyagban csavarkulcs szerepel?

Onnan, hogy mi, valamilyen leíró adattal (metaadat) megmondjuk neki. Legegyszerűbb a fájl nevével kezdeni: ne IMG13131.jpg legyen, hanem francia_csavarkulcs_balkezes.jpg legyen. E mellett a képek esetében meg lehet adni a név mellett a kép címét (title), a helyettesítő szövegét (alt) is. Videók és a hanganyag esetében ezeken felül meg lehet még adni az adott elem leírását (description), közösségi médiák esetében (pl. YouTube videó), meg még többet. Figyeljünk ezek kitöltésére, mert lehet, hogy oldalunkat / termékünket az általunk megosztott kép, vagy videó neve, vagy leírása alapján találják meg!

Mi a helyzet a szöveges tartalommal? Ahogy korábban írtam, a szöveges tartalmaink egy része statikus (oldalak), egy másik része dinamikus (bejegyzések), azaz folyamatosan változó-bővülő. Itt kap különleges szerepet a Kategória és a Címke fogalma (főleg egy tartalomkezelő rendszer esetében).

Minden egyes tartalmunkat be tudjuk sorolni Kategóriákba, és el tudjuk látni Címkékkel. Nagyon sokaknak nem egyértelmű a különbség, ezért a csavarkulcsos példával illusztrálva:
  • Kategória: szerszám, kézi szerszám, gyártóneve
  • Címke: franciakulcs, balkezes, akció
A tartalomkezelő rendszerek mind a Kategóriákból, mind pedig a Címkékből egy tartalomjegyzéket bocsátanak a keresők rendelkezésére. Miért fontos ez? Gondoljunk bele: Az egyes bejegyzéseink elérhetővé válnak kapásból három helyről, így gyakorlatilag megtripplázódik (nagyjából): saját hivatkozásuk alapján, Kategóriák alapján és a Címkék alapján egyaránt! Alkalmazzuk a Kategória és Címke rendszert hatékonyan, és jobbak lesznek az eredményeink a keresőkben (a mellett persze, hogy az érdeklődő felhasználóknak is segítséget nyújtunk abban, hogy a hasonló tartalmú bejegyzéseket / termékeket könnyebben elérhetik, megtalálhatják - végül is nekik, és nem a keresőknek készítjük az oldalt ugye? :-)). 

Az utolsó részben két olyan résszel foglalkozunk, amelyek már inkább webfejlesztői részvételt igényelnek, ez a robots.txt és a sitemap.xml. Nem megyek bele a mély részleteibe ezeknek a speciális metaadatoknak, de a lényegük a következő: a robots.txt segítségével mondhatjuk meg az egyes keresőknek, hogy mely oldalainkat keresse, indexelje, és melyeket hagyja ki - a sitemap.xml segítségével pedig teljes leírást adhatunk a keresőknek (és a felhasználóknak is) az oldalunk struktúrájáról, ezzel mutathatjuk be, hány oldalból, bejegyzésből, képből, és egyéb tartalomból áll weboldalunk, és ezek hol találhatók. Meglétük alapja egy jól kereshető és értékes weboldalnak. 

A következő részben - a közösségi média világába belépő részek előtt - még visszatérek a Meta adatok két részére: az egyes bejegyzéseinkben elhelyezhető további metaadatokra, és a közösségi világot indukáló / kiváltó Kommentekre / Hozzászólásokra. 

2013. január 15., kedd

Közösségi tartalmak a weboldalunkon.

Előző bejegyzésben, az egyes webtartalmak típusaival foglalkoztam, és azzal zártam a cikket, hogy nem feltétlenül kell, hogy a tartalmak saját weboldalunkon legyenek (sőt!) - ezt fogom most kifejteni, és ez már egy kis kanyar a blog eredeti témája felé, a közösségi élet felé.

Miért fontos ez, miért fontos, hogy a tartalmak ne csak a weboldalunkon-ról legyenek elérhetők? Ez már a keresőmarketing, keresőoptimalizálás, azaz a SEO egyik része. Az előző cikkben szereplő ábrán a felső részben (Kategóriák, Címkék, Meta adatok, stb.) találhatjuk azokat információkat (az oldal tartalmán felül természetesen), amelyek fontosan az egyes keresőmotorok számára, amelyek alapján meghatározzák egy-egy kulcsszóhoz kapcsolódó helyezésünket - ha éppen egy felhasználó éppen arra keres (fontos! ha éppen arra keres, mert mi van ha egy kulcsszóra jó a helyezésünk, de a kutya nem keresi azt a neten...).

Amikor létre hozunk egy weboldalt, alapvetően az a célunk, hogy minket megtaláljanak, hogy cégünket, termékünket vagy szolgáltatásunkat reklámozzuk. Ezt csak megfelelő mennyiségű tartalommal, jól optimalizált oldallal, vagy hirdetésekkel tudjuk elérni. Segítségek lehetnek még az úgynevezett backlink-ek (magyarul a viszontlink kifejezést javasolják, de szerintem borzalmas ez így), azaz azok a hivatkozások, amik a mi oldalunkra mutatnak, valamint érdemes megvizsgálni azt is, hogy keresők, a keresett kifejezésre automatikusan adnak, képi, videó, helyszín és egyéb válaszokat is:

A mellettünk lévő képen éppen Ákos-ra kerestem rá a Google-ban. A találatok között szerepel Ákos saját honlapja, és pirossal bekeretezve pedig a közösségi médiában elhelyezkedő rá mutató hivatkozások:
- Wikipedia: életrajz, biográfia

- Youtube: kiemelt videó

- Youtube: Ákos saját zenei csatornája

- Facebook: rajongói oldal

- Citatum: idézetek

- Flickr, saját oldal, rajongói oldalak: képek minden mennyiségben

Azt gondolom említeni sem kell, hogy a fenti tartalom mellett megtalálhatóak Ákos saját weboldalára mutató hivatkozások (backlink-ek).

Az én első számú meglátásom a témában az, hogy érdemes a közösségi oldalakon, médiában vagy csak a közösség által létrehozott tartalomban jelen lenni (persze ésszel), hiszen a keresők már nem csak kulcsszavakra keresnek, és nemcsak szöveges találatok hoznak, hanem mindent vegyesen: képet, videót, idézeteket, térképeket, és ha saját oldalunkkal egyenlőre nem boldogulunk a jobb pozíció elérésében, akkor ezek segíthetnek, hogy ránk találjanak.

A következő részben majd a kereső motorok által használt keresési algoritmusok támogatásával fogok foglalkozni, nem túlságosan mély szakmaisággal, inkább úgy, hogy egy átlag felhasználó megértse azt.

2013. január 13., vasárnap

A weboldalak összetétele

Tegnap feltettem egy ábrát, amiről ma egy kicsit írok, hogy hogy látom én egy weboldal összetételét:


A képen eléggé látszódik a tegnap említett Wordpress megközelítés, de azt gondolom, akármilyen tartalomkezelőről beszélünk, vagy egyedi felépítésű oldalról, nagyjából a szerkezet mindenhol megegyezik. Először a tartalmi elemekről szeretnék beszélni (középső, szürke négyzetek):

  • Oldalak: Statikus, nem nagyon változó tartalmak, melyek általában olyan tartalmi elemekkel bírnak (például egy cég esetében), mint például cégbemutató, vagy bemutatók - estlegesen szolgáltatások bemutatása, kapcsolatfelvételi oldalak, és hasonlók. Szerintem fontos azért, hogy a kezdőlapunk (ahova a látogató érkezik) dinamikus legyen, és ne egy olyan oldal fogadja a látogatót, ami szép magyar szokás: 
"Cégünk 1992-ben alapított, 100%-ban magyar tulajdonú...". 
  • Oldalak (landing page): Kiemelném azonban az úgynevezett Landing Page-eket, amelyek az on-line marketing alapeleme, egy-egy hirdetési kampányunk (Adwords például), célja lehet, hogy a weboldalunkra hozzunk látogatókat, és ők egy, a mérhetőség érdekében csak erre célra létrehozott oldalra érkezzenek. Ezek is statikus oldalak (hiszen tartalmuk állandó), de egy dinamikus kampány részei.
  • Bejegyzések: Leginkább a blog világ eredményeként létrejött dinamikus tartalmak. A furcsa az, hogy ezek is léteznek tulajdonképpen önálló, statikus oldalként, azonban ezek egy bizonyos halmazba vannak szervezve, ami által biztosított a folyamatosan növekvő tartalom. Az oldalakat a weboldalunk elkészültekor, illetve kampányszerűen készítjük el - a bejegyzéseinket (tulajdonképpen cikkek) pedig rendszeresen, meghatározott időközönként frissítjük, adunk hozzá újakat. 
  • Képek, videók, castok: Tulajdonképpen egy multimédiás tartalom, amely legalább olyan fontos, mint a szöveges tartalom (később a META résznél említem majd a fontosságát). Manapság már elkerülhetetlen és kihagyhatatlan, hogy oldalunkon audiovizuális elemek is legyenek. Egy kép a termékről, a cég székhelyéről, a munkatársakról jelentősen emelheti a bizalmi fokot velünk szemben. Egy videó, vagy egy Podcast pedig segítséget nyújthat a termékünk értelmezésében, felhasználásában, ami pedig a vásárlási bizalmat erősítheti. 
  • Helyszínek: az okos-telefonok és tábla PC-k elterjedésével, az on-line navigáció, valamint a POI pontokon alapuló szolgáltatásválasztások miatt, már nem elég szkennelt térképet feltenni az oldalunkra. Főleg ha mondjuk cégünk több telephelyen működik, vagy egyes tevékenységek (gyártás, értékesítés, raktár vagy szerviz) más helyen vannak, mint a központunk. Ennek később lesz szerepe, amikor a keresésekről beszélünk, de most legyen elég annyi, hogy regisztráljuk cégünket minél több térképszolgáltatónál, és azokat emeljük be az oldalunkra - így ráadásul interaktívabb is lesz a megjelenés. 
  • Letöltések: A felrakott képek és videók mellett nagyon fontos elem lehet a felhasználó / látogató által letölthető tartalom. Egy cégbemutató prezentáció, egy termékismertető PDF, vagy a már említett videó anyagok - a felhasználók számára fontosak, érdekesek. Ráadásul a kereső motorok indexelik ezek tartalmát is (megfelelő beállítás esetén persze), amivel növelhetjük az oldalunkra mutató találati arányokat.
A következő részben a fent említett tartalmak származásával fogok foglalkozni - ugyanis nem feltétlenül fontos (sőt!), hogy a tartalom a mi oldalunkon legyen, illetve csak onnan legyen elérhető. 

2013. január 12., szombat

Weboldal a keresők, és a közösségi média fényében

Ahogy elkezdtem a webbel (weboldal készítéssel) foglalkozni, először a felépítését tanultam meg - ide olyan dolgok jönnek, mint a HTML, CSS, PHP, Javascript és társai, amiket nem szeretnék itt részletezni, hiszen most teljesen más ennek a blognak az irányultsága. A fent említett dolgok az alapok, ha azokat tudjuk, ismerjük, akkor már tudunk weboldalt készíteni. Persze lehetne (és lenne is értelme) feszegetni a HTML4.01 és HTML5 vagy a CSS2.1 és a CSS3 lehetőségeit, de ez megint csak nem fókusz dolog, egy másik bejegyzésben majd foglalkozom vele.

Az én megközelítésem eléggé a Wordpress-re alapul, egész egyszerűen szeretem a bámulatos egyszerűségét, és mégis a lehetőséget tárházát, amit biztosít - és nekem személy szerint soha semmilyen problémám nem volt még vele. Tartalomkezelőként mindenkinek csak ajánlani tudom, érdemes utána nézni a hivatalos oldalon, vagy a magyar oldalon egyaránt. Ehhez azért hozzá tartozik az is, hogy más tartalomkezelőkkel nem foglalkoztam nagy mélységében, nagyon alap munkák és tevékenységek kapcsolódtak Drupal-hoz, Joomla-hoz.

Először persze én is mindent saját magam akartam csinálni, nekiálltam PHP-ban statikus oldalakat generálni, majd írtam egy saját tartalomkezelőt, majd egy másikat is - de végül megmaradtam a Wordpress mellett, nekem így egyszerűbb volt az élet; és a megrendelőimnek is.

A közösségi kísérletem alapvető elemeiről fogok beszélni ebben a blogban, ehhez pedig hozzátartoznak a keresőmotorok (Google, Bing, Yahoo), valamint az a kapcsolódási felület, amivel saját oldalunkról eljuttatjuk a tartalmat a közösségi médiába (...de nagy szavak...), illetve visszafele: a közösségi eszközökkel elkészült tartalmakat tesszük közzé oldalunkon. Ezért tartom fontosnak azt, hogy milyen elemekből építhetünk fel egy weboldalt a jelenlegi eszközökkel (ha kimaradt valami, szívesen fogadom).

Elkészítettem egy rajzot / ábrát, ami bemutatja, hogy számomra miből áll egy weboldal, milyen tartalmi elemekből:


Mondjuk ez azért már kicsit összetettebb lett, és kicsivel több elem van rajta, mint ahogy a bevezetőjében szántam, de ezek az alapelemei, és fontosak. Beletettem a keresőket, és a keresőkhöz kapcsolódó analitikus, hirdetési eszközöket is, de erről, illetve az ábráról majd egy következő posztban, mégiscsak blog, nem litánia.


2013. január 11., péntek

Ez egy kísérlet naplója...

Már nagyon régóta mozgat agyilag, hogy milyen lényeges elemekből áll ez a világ, és mit is jelent a hétköznapjaimban. Úgyhogy elkezdem :-). Félreértés ne essék, nem akarok senkit sem "megtanítani" arra, hogy mi is ez, hiszen én is tanulom - csak érdekel. Manapság amúgy is cégek tízezrei milliókat vernek el erre a témára - ki tudja?

Lesz itt minden, mi szem-szájnak ingere: Facebook, Twitter, Google+, LinkedIN, YouTube, Pinterest, FourSquare, Skype (ez egyáltalán ide való?), SoundCloud, Reddit, Blogger (EZ), Tumblr, MySpace - egyenlőre ennyiben határoztam meg a tartalmat - ha találok még érdekességet, vagy ajánl valaki mást is, azzal is foglalkozom majd.

Magamról: Sári Csaba vagyok, 35 éves vagyok, egyszer teljesen, egyszer majdnem elváltam, van egy Bertold nevű Kisfiam. Informatikával foglalkozom amióta az eszemet tudom, és én még a Z80-al, meg a C64-el kezdtem :-). Régi motorosnak mondanám magam, foglalkoztam nagyon komoly és komplex rendszerekkel is, de az internet mindent megváltoztatott.

Mellesleg ez a szerkesztő is itt baromi érdekes (mármint a blogger-é), mert hét jó lenne ha WYSWIG lenne, de hát nem az. Először megírod, aztán megnézed milyen lett, alakítod, majd megint megnézed... Ezt nem lehetne egyszerűbben tisztelt fejlesztők?

A képet innen nyúltam: http://www.markethings.net/niche-social-networks-en-de-implicaties-voor-marketeers/social-network-words-2/