Ennek a tartalmi blokknak (a weboldal felépítése) a lezárásaként igyekszem elmerülni egy kicsit a már inkább webfejlesztéshez közelebb eső részekben ("láthatatlan" Meta adatok), valamint egy újabb lépést készülök megtenni a közösségi oldalak felé, kicsit kielemezve a kommenteket / hozzászólásokat.
Folytassuk az előzőekhez kapcsolódó Meta adatokkal, illetve ennek a témának a lezárásával, mert még kimaradtak az egyes oldalakhoz kapcsolódó kiemelt kategóriájú Meta adatok, valamint a formázást, megjelenést, és kereső szempontból történő értékelést meghatározó részek.
Nem szeretnék belemenni, egy szabvány HTML oldal leírásába, és felépítésében, akit ez érdekel, olvassa el a HTML 4.01 1999-ben (!) született leírását, vagy a HTML 5.1 még nem elfogadott munkaanyagát. Számunkra ami érdekes, azok az alábbi nevesített Meta adatok:
- Title (cím): az oldalunk címe.
- Keywords (kulcsszó): az oldalunkhoz kapcsolódó kiemelt kulcsszavak vesszővel elválasztva.
- Description (leírás): az oldalunk (vagy az adott tartalom) rövid szöveges összefoglalása.
Nagyon sokan, nagyon sok helyen leírják (maga a Google, Yahoo és a Bing is), hogy például a kulcsszavakkal nem foglalkozik a keresőjük, és azzal, ha kitöltjük ezt a részt, akkor csak a konkurensünknek adunk tippeket, hogy milyen kulcsszavakra optimalizálunk. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy érdemes ezeket használni, és ha minimális szinten, de ezek előnyt jelenthetnek számunkra - máskülönben minek nézegetné a konkurencia. Én, amikor egy weboldalt építek, mindig ügyelek ezeknek a helyes kitöltésére, mert fontosnak gondolom - és ráadásul nagyban hasonlít ez a fajta struktúra az előző részben írt tag/category (címke / kategória) részhez, ami miatt különösen nagy erőfeszítést sem igényel.
Már a Meta adatokon túl járva fontos lehet, hogy az oldalunk tartalmát, megfelelő HTML Tag-ekkel lássuk el. Ezt majd a következő, Social szekció utáni részben fogom részletesen kifejteni, de az alapvető lényeg az, hogy a Google és egyéb keresők által "megállapított" standardok mentén használjuk ezeket. Olyanokról beszélek, mint a navigáció pontos jelzése az oldalon (nemcsak vizuálisan, hanem a keresők számára is), vagy a megfelelő bekezdés típusok helyes mennyiségben történő használata - ez már inkább kereső optimalizálási feladat valójában.
Az utolsó tartalmi terület szintén egy fontos részét képezi az oldalunknak: ezek a tartalmakhoz kapcsolódó, látogatóktól származó hozzászólások / kommentek és értékelések. Valahol az én fejemben az van, hogy innen indult az egész. Még az internet előtt (de már modemes kor!) volt egy rövid időszak, amikor a BBS-ek a hőskorukat élték, amelyek már fórum-szerűen működtek. Ezek az internet megjelenésével teljes mértékben áttelepültek a világhálóra, és alkották meg az első közösségeket (persze az IRC, e-mail group, Usenet, és egyéb chat alkalmazásokkal együtt, illetve ebből fejlődve fórumokká).
A felhasználók regisztráció után, különböző témákba szervezett felületeken kommunikáltak, vitattak meg kérdéseket, vagy éppen mondtak véleményt valamiről - ez már nagy mértékben hajaz a jelenlegi közösségi rendszerekre. A fórumokról először átrakódott a hangsúly a közvetlenül a témánál elérhető hozzászólásokhoz, majd egy újabb transzformáció után egy nagy közös felületre (pl.: Facebook) költözött ez egész. Az ilyen típusú evolúciót nagyon könnyen végigkövethetjük például az index.hu életében is, amelynél először ment a Kerekasztal fórum, majd a hozzászólások a cikkeknél - és végül a diskurzusok jelentős része immár Facebook integráltan működik, azaz az index.hu oldaláról is, valamint a Facebook-on is elérhetőek ugyanazok a hozzászólások.
Ha felhasználóinktól releváns hozzászólásokat kapunk az általunk szolgáltatott tartalmakhoz, akkor azzal már egy első körös visszajelzéshez jutunk általuk, valamint - és ez nagyon fontos - ezen tartalmak is feldolgozásra kerülnek a keresőmotorok által: magyarul növekszik a tartalmunk, ami pedig elsődleges fontosságú az oldalunk helyezésének megállapításakor a keresőmotorok tekintetében.
Hogy meddig fejlődött ez a világ? A következő ábra megmutatja, hogy hány olyan közösségi rendszer van most (szerintem), ami az első vonalban található:
Innen fogom folytatni, egy eléggé tömör és masszív közösségi oldal áttekintéssel - persze nem akarom elmagyarázni mi a Facebook, de hogy miért érdemes használni tapasztalataim szerint, az azért benne lesz.
A felhasználók regisztráció után, különböző témákba szervezett felületeken kommunikáltak, vitattak meg kérdéseket, vagy éppen mondtak véleményt valamiről - ez már nagy mértékben hajaz a jelenlegi közösségi rendszerekre. A fórumokról először átrakódott a hangsúly a közvetlenül a témánál elérhető hozzászólásokhoz, majd egy újabb transzformáció után egy nagy közös felületre (pl.: Facebook) költözött ez egész. Az ilyen típusú evolúciót nagyon könnyen végigkövethetjük például az index.hu életében is, amelynél először ment a Kerekasztal fórum, majd a hozzászólások a cikkeknél - és végül a diskurzusok jelentős része immár Facebook integráltan működik, azaz az index.hu oldaláról is, valamint a Facebook-on is elérhetőek ugyanazok a hozzászólások.
Ha felhasználóinktól releváns hozzászólásokat kapunk az általunk szolgáltatott tartalmakhoz, akkor azzal már egy első körös visszajelzéshez jutunk általuk, valamint - és ez nagyon fontos - ezen tartalmak is feldolgozásra kerülnek a keresőmotorok által: magyarul növekszik a tartalmunk, ami pedig elsődleges fontosságú az oldalunk helyezésének megállapításakor a keresőmotorok tekintetében.
Hogy meddig fejlődött ez a világ? A következő ábra megmutatja, hogy hány olyan közösségi rendszer van most (szerintem), ami az első vonalban található:
Innen fogom folytatni, egy eléggé tömör és masszív közösségi oldal áttekintéssel - persze nem akarom elmagyarázni mi a Facebook, de hogy miért érdemes használni tapasztalataim szerint, az azért benne lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése